A Food Wave nemzetközi projekt egyik kiemelt témája a környezeti tudatosság, ennek a témának itthoni egyik "nagykövete" Vida Kata, a Babramegy blog szerzője, aki mesélt nekünk, hogy a blog születése és felfutása után éppen mivel foglalkozik még, mit szeret a bevásárlásban, melyik a kedvenc zöldsége éppen és mit javasol első lépésnek egy "klímabarátabb" étkezési szokás elsajátításához.
Hogyan kezdődött az egész? Mik a legfontosabb állomások a gasztro pályafutásodban?
Habár az anyukám nagyon szeret főzni és nagyon jó is benne, nem nagyon tanított meg engem a konyhai fortélyokra, úgyhogy úgy kerültem egyetem alatt kollégiumba, hogy az elején tésztát sem tudtam főzni. Amikor kezdtem belejönni, akkor pár másik lelkes emberrel elkezdtünk közösen írni egy blogot, hogy hogyan lehet viszonylag kevés pénzből, kolis körülmények között, piacra járva zöldségekből jókat főzni, kicsit meghaladva a melegszendvics, pizza, rántotta szentháromságot.
Amikorra befejeztem az egyetemet, és kikerültem a koliból, már nagyon megszerettem a főzést, ekkor merült fel bennem, hogy elkezdem a saját blogomat. Nem volt bennem semmilyen tudatos cél, a saját szórakoztatásomra fogtam bele. Az utóbbi években vált a blog tematikusabbá, mostanában leginkább a jó minőségű hazai alapanyagok felkutatása, és a helyi és szezonális zöldségekből, gyümölcsökből való főzés érdekel. Ebből született a 2020-ban megjelent Idei, hazai, zöld című zöldségkrémes szakácskönyvem ötlete is. Jelenleg a 444.hu felületén viszek többed magammal egy gasztronómiai témájú podcastot, ahol egy-egy konkrét témát járunk körül annak társadalmi, történelmi, politikai kontextusában.
Mit szeretsz legjobban a bevásárlásban és a főzésben?
Abszolút ámulatba ejtenek a zöldségek, gyümölcsök, lenyűgöz a sokféleségük. Bee Wilson írja Way we eat now című könyvében, hogy ott esznek sok zöldséget és gyümölcsöt (pl. Dél-Korea), ahol azért értékelik őket nagyra, mert csodálatosak és finomak, nem pedig azért, mert egészségesek. Ha azt szeretnénk, hogy sokkal többet együnk zöldségeket, akkor nem elég hangsúlyozni, hogy ez a helyes, hanem azt érdemes, hogy ez az élvezetes is! Számomra a jól evés szezonális és helyi eredetű zöldség–gyümölcs-bevitelt, nem túl magas húsbevitelt és a minél kevesebb iparilag feldolgozott élelmiszer és finomított cukor fogyasztását jelenti.
Mi a kedvenc alapanyagod éppen?
Ú, ez nagyon nehéz kérdés, minden zöldséget és gyümölcsöt nagyon szeretek, most a héten például egy annyira jó almát ettem egy hazai termelőtől, hogy hangosan felkurjantottam az utcán! De minden évben nagyon várom a tavaszt, amikor a hazai eper és spárga megjelenik, most is tűkön ülve várom. Jellemez a klímaszorongás? Találkozol pszichológusként ezzel a jelenséggel a fiatalok körében? Téma ez egyáltalán?
Nagyon sok kliensemnél megjelenik ez a téma, ez most kiegészült a COVID és a háború okozta globális stresszel is. Az egzisztenciális stressz, létbizonytalanság, kiszámíthatatlanság, szorongás kimeríti mindannyiunkat (engem is). Gyakorlatilag az elmúlt években krónikus krízisben vagyunk. Mit javasolsz a fiataloknak, hogyan kezdjék el a környezettudatosabb életformát az étkezés területén?
A könyvem bevezetőjében a szezonális és helyi zöldségek fontosságáról táplálkozáspszichológiai, fenntarthatósági és zerowaste szempontok alapján írok. A könyvben 40 szezonális és helyi alapanyaggal készült zöldségkrémet mutatok be, évszakonként 10 krém receptjével. Mindegyik krémnél bemutatom a fő alapanyagot: érdekességek, történeti szórakoztató információk (pl. mióta használjuk Magyarországon, honnan ered az elnevezés), a fő alapanyag beszerzési és tárolási szempontjait és a receptet. Végül a könyv utolsó oldalain egy szezonnaptár összegyűjtve mutatja meg a hazai zöldségek-gyümölcsök beérési idejét, így segítve a szezonális vásárlást, főzést. Persze enek a fajta tudásnak valójában már az oktatási rendszeren belül meg kellene érkeznie a fiatalokhoz. Jobb híján így a fiataloknak maguknak kell ezeket az információkat begyűjteniük az internetről, könyvekből.
Pár praktikus tipp, ami segít egy fenntarthatóbb étkezési szokás kialakításában
Járjanak piacra, egyenek minél több itthon termett alapanyagot, legyenek jóba a termelőkkel, vásároljunk szezonálisan, válasszuk a sokféle alakú, formájú, fajtájú zöldséget, gyümölcsöt! És legfőképp Örüljünk a zöldségnek, gyümölcsnek! Rengeteg kutatás támasztja alá, hogy testi és lelki egészségünket leginkább az biztosítja, ha minél kevesebb iparilag feldolgozott élelmiszert és finomított cukrot fogyasztunk, sok zöldséget és gyümölcsöt eszünk, továbbá étrendünk részei a teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és olajos magvak, és nem eszünk túl sok húst.
Valójában nem léteznek szuperélelmiszerek, nincsen egyetlen olyan zöldség vagy gyümölcs sem, ami önmagában csodát tenne az egészségünkkel ‒ mind a testünknek és a lelkünknek, mind a környezetünknek akkor tesszük a legjobbat, ha rengeteg sokféle és sokszínű zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, és minél többet főzünk otthon.
Mit hoz a nagy infláció a konyhában, segíthet a környezettudatosabb irány megtételéhez?
Bizonyos kérdésekben szerintem környezettudatosabbak leszünk, például csökkeni fog az élelmiszerpazarlás, mert egyre jobban szembesülünk vele, hogy nem engedhetjük meg magunknak. Vissza fognak térni nagyanyáink praktikus, élelmiszermentő, tartósító technikái (befőzés, fermentálás), több mindent fogunk otthon készíteni (kenyér, joghurt) és nem az iparilag előállított formáját vásároljuk meg, illetve többet fogunk otthon főzni. Ugyanakkor, ha kevesebb a pénzünk, akkor kevesebbet fogunk tudni a minőségre is költeni, így sajnos azt is látom, hogy kevesebbet fogunk minőségi, szabadtartású vagy éppen bio alapanyagokra költeni, és azt fogjunk venni, amit megengedhetünk magunknak.
2023.02.27.