A Food Wave projekt magyarországi partnere, Pest megye Önkormányzata. Ebben a cikkben a megye legnépesebb települését vesszük kicsit górcső alá. Az alábbi cikkből megtudhatjátok, hogy milyen kutatóállomás működik az egykor nagy kiterjedésű gyümölcsösökből és erdőségekből álló településen, mely Budapest egyik legnagyobb lélekszámú agglomerációs városává vált az elmúlt 100 esztendőben.
Érden hagyományosan jellemző gazdasági ág volt a szőlőtermelés és a juhtartás. Fényes Elek statisztikus Magyarország geographiai szótárában 1851-ben így ír Érdről: Fő gazdasága szőlőhegyében áll, mely igen becses bort terem". Ez az 1870-es, 80-as évek filoxérajárványai következtében lehanyatlott, helyére az őszibarack-termesztés lépett. Megmaradt emlékei az óvárosi Gyorma (Mélyút) falába vájt lyukpincék. A juhászat színterei, a XVIII-XIX. századi majorok (Erlakovecz, Fülöp major stb.) a szocialista téeszesedés korában kerültek lebontásra.
Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) fokozatosan felparcellázták több mint 3 ezer holdnyi itteni - jórészt erdőből és gyümölcsösből álló - birtokrészüket. A viszonylagos olcsó telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt később az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, "Közép-Európa legnagyobb falva" jött létre.
Az egykori gyümölcsös területek egyik megmaradt, máig is aktív "szerepet vállaló" része az Elvira-majorban található kísérleti telep, mely a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet egyik fontos állomása. A kutatóállomás helyszíne pár éve veszélybe került, de szerencsére 2017-ben a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsman közleményében azt írta, hogy a génbankként is működő telepnek a jelenlegi helyén kell maradnia, hiszen a biológiai sokféleség Alaptörvényben előírt védelme is ezt követeli meg.
A Modern Városok Programban egy ipari park létesítésének elképzelése miatt merült fel az állomás elköltöztetése, ami a közlemény szerint a gyümölcs génbankban jóvátehetetlen sérüléseket okozna. A NAIK érdi kutatóintézetnél és jogelődeinél több mint 60 éve folyik gyümölcsfa-nemesítés, az Elvira-major kísérleti telepen találhatók a nemesítési és fajtafenntartást szolgáló ültetvények, a gyümölcs génbank, a vírusmentes nemes- és alanyfajta törzsültetvények. Ugyanitt, a géndiverzitást szolgáló gyümölcs génbankban 2200 tételt őriznek együttműködésben a Növénygenetikai Erőforrások Nemzetközi Intézetével.
Források: erd.hu , agrarszektor.hu