Nánási Levente egyedüli magyarként részt vehetett a nyáron Dakarban megrendezett 5th MUFPP Regional Forum programján. A Milan Urban Food Policy Pact Regional training-en szerzett élményeiről kérdeztük a 26 éves Nánási Leventét, aki 24 Food Wave aktivistával közösen utazott az afrikai városba.
Mivel foglalkozol és hogyan talált meg ez a külföldi tanulmányi lehetőség?
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vagyok doktorandusz hallgató, és alapvetően az Európai Unió külpolitikájával foglalkozom. Korábban nemzetközi tanulmányokat tanultam, ahol főként diplomáciával és a fenntarthatóság különböző területeivel foglalkoztam. Ennek a témakörnek a számomra egyik legérdekesebb kérdése az élelmiszerbiztonság megteremtése, és a globális élelmezési stratégiák kidolgozása. A kutatói szférában mozgok otthonosan, de nagyon szerettem volna gyakorlati élményeket is szerezni a szakterületemmel kapcsolatban.
Idén májusban találtam rá az olasz civil szervezetek kezdeményezésére, melynek keretében európai és afrikai fiatalokat kerestek egy nemzetközi workshopban való részvételre. Miután láttam, hogy nem csak aktivisták, hanem a fenntarthatósággal általánosságban foglalkozók is pályázhatnak a részvételre, akkor döntöttem el, hogy én is megpróbálok jelentkezni, és reménykedtem, hogy a magyar résztvevők közé engem is beválasztanak.
Mi volt a program célja és a négy nap tapasztalatai számodra?
A találkozó azt a fő célt szolgálta, hogy közelebb hozza egymással a fenntartható élelmezéssel foglalkozó fiatal aktivisták, szakértők és helyi politikai szereplők tapasztalatát és nézőpontjait, akik aktív részesei az élelmezésről folyó párbeszédnek. Emellett arra is lehetőséget biztosított, hogy a "globális észak" és "globális dél" szereplői között egy konstruktív diskurzust teremtsen, és új perspektívákat nyisson a helyi problémákról való gondolkodásról. A négy nap során számos workshopon vehettünk részt, és nagyon sok előadást hallhattunk afrikai és európai siker példákról egyaránt. Részt vehettünk egy gyakorlati jellegű programon is, ahol szenegáli civil szervezetek engedtek betekintést a környezetvédelemmel, élelmezéssel és városi fenntarthatósággal kapcsolatos munkájukba.
Mit tartottál izgalmasnak, hasznosnak és hosszabban távon beépíthetőnek a program során?
Európaiként nagyon kevés olyan fórumon van lehetőség részt venni, ahol ilyen sok nemzetiségű csapat gyűlik össze és folytat párbeszédet globális problémákkal kapcsolatban. Most először volt alkalmam látni afrikai környezetvédelmi projekteket a gyakorlatban megvalósulni, valamint beszélgetni más kihívásokkal és problémákkal küszködő fiatal aktivistákkal, ami sok szempontból átértékeli az ember eddigi nézőpontját bizonyos problémákkal kapcsolatban. Mivel Magyarországról csak én vettem részt a programban, így aztán nagyon fontosnak tartom, hogy a program során elhangzottakat minél hatékonyabban beépítsem a szakmai tevékenységébe is, így felhasználhatom azt doktori kutatásaimmal kapcsolatban, vagy akár a civil szervezeti életben is.
Pár mondatban tudnál mesélni az ott alkalmazott egyik módszer - Canvas - tapasztalatairól?
A Milánói Egyetem fenntartható élelmezéssel foglalkozó kutatócsoportja dolgozott ki egy olyan átfogó módszert, amellyel könnyebben lehet azonosítani és leküzdeni az élelmiszerhiány okozta problémákat, valamint lehetőséget biztosít, hogy városi környezetben is minél széleskörűbb módszerekkel lehessen különböző élelmiszereket lokálisan is megtermelni. Tulajdonképpen ez egy cselekvési terv, ami abban is segít, hogy a témával foglalkozó aktivisták és szakértők minél hatékonyabban együtt tudjanak működni, és sikeresebben elérni a döntéshozó szereplőket is. A gyakorlati tapasztalatok azért azt mutatják, hogy Európában ennek nagyobb esélye van a megvalósulásra, mint az afrikai országokban.
2023.10.10.